Cecília:
Oh, mennyi gyönyörű holmi!
De semmi nem az enyém!
Jó lenne belemrakolni!
Sajnos, erre nincs remény!
Kirakati baba (másik hang):
Hogyha tetszem, végy csak el!
Nyújtsd ki értem a kezed!
Cecília:
Nem lehet!
Kirakati baba:
Nem lehet?
Cecília:
Nem lehet!
Kirakati baba:
Nálam szebbet nem találsz,
Járhatod a boltokat...!
Cecília:
Nem szabad!
Kirakati baba:
Nem szabad?
Cecília:
Nem lehet!
Kirakati baba:
Nem lehet?
Cecília:
Nem lehet!
Kirakati baba:
Kár aggódni rajta,
Hát fogd meg, és vegyed, ve-gyed!
Kútvölgyi Erzsébet:
Nem! Nem! Nem lehet!
Kirakati baba:
Nyúlj csak értem, itt vagyok, semmiség,
Egy pillanat!
Cecília:
Nem szabad! Nem szabad!
Az ember könnyen rajtaveszt.
Talán csak ezt...meg ezt...meg ezt...meg ezt...
Oh, mennyi gyönyörű holmi!
És mindez már az enyém!
Milyen jó volt belemarkolni!
Milyen szép is leszek én!
Könnyen ment minden,
Simán és szépen.
Nem is oly nagy dolog,
Tulajdonképpen.
Nem tettem semmi rosszat,
Azt hiszem, azt hiszem.
Hiszen mindig az állam gondozottja voltam.
A társadalom gondoskodik rólam.
Mi lesz ebből, hogyha kiderül???
------------------------
kb. 8 perc 50-nél: Az áruházban, több hölgy énekli + Almási Éva és Benkóczy Zoltán, a boltvezető :
Nők felváltva, majd kórusban:
Hova lett a blúzom,
a pulcsim,
a szoknyám?
Itt valahol egy áruházi tolvaj szarka jár!
Ez botrány!
Itt a boltvezető!
Na, mire vár?
Na, mire vár?
Na, mire vár?
Siessen már!
Siessen már!
Hol van a blúz?
Maga itt a boltvezető,
Ugyan mire vár?
Boltvezető:
De kérem, hölgyeim!
Nők:
Ne is beszéljen!
Pápai Tiborné:
Felháborító, hogy ez megeshetik egy belvárosi áruházban!
Többi nő:
Remélem, főnök, intézkedik!
Így menjek innen el, ruhátlan?
Boltvezető:
Intézkedem, intézkedem!
Azonnal megteszek mindent,
Amit lehet!
Nők:
Még mindig itt van?
Még mindig itt van?
Boltvezető:
De hölgyeim,
De hölgyeim,
Hát mit tegyek?
Pápai Tiborné:
Térítse meg kárunk,
Erre várunk!
Többi nő:
Erre várunk!
Boltvezető:
Ilyesmi nem szokás nálunk.
Hisz erre nincs keret!
Nők felváltva:
A blúzomat!
A pulcsimat!
A sálamat!
A pénzemet!
Boltvezető:
Bíróság kell ehhez,
Vagy rendelet!
Pápai Tiborné:
Akkor az ügyünket magunk vesszük kézbe!
Tovább nem várok, előre lányok!
Előre asszonyok a rendőrségre!
Nők felváltva (hiányos öltözékekben):
Így menjek???
Így?
Így?
Pápai Tiborné:
Gyerünk csak esztelenül,
Bár félig meztelenül,
Induljunk csak végre,
A rendőrségre!
-----------------------------------------------
Kb. 12.percnél: a rendőrkapitányságon: a nők + Pápai Tiborné (Almási Éva) és Gyomai (Kertész Péter), az újságíró-szerkesztő
Szerkesztő:
A szeme kék, a haja barna.
Alakja formás, de sajna, sajna,
Házas vagyok.
Nők felváltva:
Kit érdekel a véleménye!
Ne ezt mesélje!
Mit bánom én, a nő miféle fajta!
Azt mondja el, hogy mi volt rajta!
Pápai Tiborné:
Nem látta senki őt,
Ön volt az egyetlen.
A tanú valljon,
És ne érzelegjen!
Szerkesztő:
Hát kérem, az a lány csinos!
Nők felváltva:
Csinos???
Csinos???
Szerkesztő:
Csinos!
Az orra kicsi és fitos.
Nők felváltva:
Fitos?
Fitos?
Milyen szoknyája volt?
Szerkesztő:
Csíkos.
Nők felváltva:
Csíkos?
Csíkos?
A blúz..?
A pulcsi...?
A sál...?
Szerkesztő:
Piros.
Nők felváltva:
Piros.
Piros.
Pápai Tiborné:
Másról beszélni most tilos!
Szerkesztő:
Tilos?
Nők együtt:
Tilos!
Az igazság derül ki most, ki most, ki most.
Pápai Tiborné:
Ha még a táskám is nála volt...!
Krokodil táska!
Sárga csattal!
Együtt van minden,
Mit elrabolt mitőlünk fondorlattal!
Nők együtt:
Mitőlünk fondorlattal!
Ha még a sálam is...
Szerkesztő:
Bizony!
Nők:
Ha még a szoknya is...
Szerkesztő:
Tudom...
Nők:
Ha még a pulcsim is...
Szerkesztő:
De kár...!
Nők:
Ha még a blúzom is...
Őnála volt, együtt van minden,
Amit ő elrabolt!
Csak ő tehette,
Csak ő követhette el ezt a tettet, senki más!
Szerkesztő:
Sajnos csak ő!
Valóban nincs vita.
Csak ő, Dobos Cecília.
---------------------------------------------------------
Kb. 25. percnél: Dobos Cecília: (a doktor lakásán)
Ez aztán kégli!
Mint egy meselakás!
Az ember érzi,
Jaj, de csodás!
De jó egy kégli!
Mint a Paradicsom!
És itten élni,
Jaj, de finom!
Itt nincsen társbérlő,
Nincsen főbérlő,
Nincs más lakó!
Nincs albérlő,
Nincsen ágybérlő,
Egyedül lakni jó!
Itt vígan durmolnék,
És itt nem volnék szomorú, talán!
Ilyen jó kégliről álmodik valahány, lány!
Ez aztán kégli!
Mint egy meselakás!
Az ember érzi,
Jaj, de csodás!
De jó egy kégli!
Mint a Paradicsom!
És itten élni,
Jujj, de finom!
------------------------------------------------
Kb. 32. percnél: Dobos Cecília és Dr. Monori Sándor (Tomanek Nándor):
Cecília:
Előbb száz ígéret!
Tenyeremen hordom.
Dr. Monori:
Na, látja! Na, látja!
Ugye milyen kedves!
Cecília:
Ha leves langyos,
Kedve máris zordon!
Dr. Monori:
Mert attól tart,
Hogy holnap már hideg lesz.
Cecília:
Beszélnek magukért itt a tények!
Tudom én már! Ez itt a lényeg,
A férfiak mind furcsa lények!
Dr. Monori:
De erről nem tehetnek ők, szegények!
Cecília:
Minek erről oly sokat beszélni?
Maga csak tudja, maga is férfi.
Minek erről oly sokat mesélni?
Mind ilyenek!
Dr. Monori:
És milyenek???
Cecília:
Hát ilyenek!
Kiteszem a lelkem,
Testem kell neki!
Dr. Monori:
Na, látja! Na, látja!
Ugye milyen kedves!
Cecília:
Forrón átöleltem,
S lelkem kergetné.
Dr. Monori:
A forró hátha holnap már hideg lesz.
Cecília:
A nő, ha egy kicsit bolondoz,
Hát inkább legyen gondos, pontos.
Mindig legyen más, ez a fontos!
Dr. Monori:
Hát, miért ment nőül egy ilyen bolondhoz?
Cecília:
Minek erről oly sokat beszélni?
Maga csak tudja, maga is férfi!
Minek erről oly sokat mesélni?
Mind ilyenek!
Dr. Monori:
És milyenek???
Cecília:
Hát ilyenek!
Dr. Monori:
Nem mind!
-----------------------------------------
Kb. 36 perc 44 mp-nél: Lőte Attila és (szerep szerint Pápai Tibor, Almási Éva (Pápai Tiborné) férje) és Komlós Juci duettje (Pápai Tiborné anyja):
Pápai Tibor:
Elment, már nem látom!
Noha imádtam,
S nem csókol soha!
Emlékét belepi moha,
S én vagyok ennek az oka.
Komlós Juci (szerep szerint Pápai Tiborné anyja):
Tátog, mint parton a csuka.
Mással is történt ily csuda.
Rossz férj volt suta és buta.
Megüti menten a guta.
Pápai Tibor:
De hiszen én, én úgy imádtam őt!
A tenyeremen hordtam,
A rabszolgája voltam!
De most már látom,
Ilyenek a nők!
Mily szép volt szőkesége!
M(i)ért adtam az ő kezébe sorsom?
Ezt kérdi meg.
Édes volt ő beszéde.
És most ő törte szét e fájó,
Bús szívet.
Pedighát én,
Én úgy imádtam őt!
A szerelemnek vége...
Komlós Juci:
Nyugodjék bele végre,
A magafajtát otthagyják a nők!
Pápai Tibor:
Elment. Már nem látom.
Noha, imádtam,
Nem csókol soha!
Emlékét belepi moha.
Én vagyok ennek az oka!
Én vagyok ennek az oka.
---------------------------------------
Kb. 44. percnél: Pápai Tibor és Dr. Monori duettje:
Pápai:
Hogy m(i)ért?
Hogy mért?
Hogy mért?
Hogy m(i)ért csaljuk a nőket meg?
Kérdezzen valami könnyebbet!
Talán, csak afféle mánia,
Amivel eltelik az idő.
Így tesz a férfi is meg a nő.
Így van ez azóta,
Amióta szokás a monogámia.
Együtt:
Minek erről oly sokat beszélni,
Ilyenek vagyunk,
Hisz ön is férfi!
Mind ilyenek!
Dr. Monori:
És milyenek?
Pápai:
Hát ilyenek!
Dr. Monori:
Hogyha ön szereti hitvesét,
Mi okból kujtorog szerteszét?
Pápai:
Talán csak afféle nagy divat,
Amivel eltelik az idő.
De, sajnos, ehhez is kell a nő!
Mert ezzel is bizonyítják a férfiak,
Hogy mindig férfiak.
Együtt:
Minek erről oly sokat beszélni?
Ilyenek vagyunk,
Hisz ön is férfi!
Minek erről oly sokat beszélni?
Mind ilyenek!
Dr. Monori:
És milyenek?
Pápai:
Hát ilyenek!
Csalunk mi, ha nincs is rá okunk.
Így van ez!...Valahogy rászokunk.
Pedig a hűtlen csak rajtaveszt,
Hiába tudja a férfi ezt!
Ilyesmi minket el nem ijeszt!
Az ember a végén bánja ezt,
De aztán mindent újrakezd!
Együtt:
Minek erről oly sokat beszélni?
Ilyenek vagyunk,
Hisz ön is férfi!
Minek erről oly sokat beszélni?
Mind ilyenek!
Dr. Monori:
És milyenek?
Pápai:
Hát ilyenek!
-----------------------------------
Kb. 48. percnél: Cecília:
Hiszen, ha nékem férjem volna,
Más lenne ám a helyzetem!
Nagy boldogságban élnék,
A férjem oldalán,
És tőle én el nem válnék,
Sohasem, talán.
De nincsen férjem,
És nincsen lakásom.
És még a nevem,
Az sem enyém.
E pár kis rongy,
Ez sem sajátom.
Amim csak van,
Úgy kaptam én.
Mivel ily roppant rossz volt énhozzám a Sors,
Így bánt velem.
Sem gyengédség,
Sem édes érzelem nem jut nekem.
Csak így élek, hát, egymagamban én,
Senkim sincsen, sőt!
Nem csal meg férj,
Hisz csak kitaláltam őt!
Mert nincsen férjem,
És nincsen lakásom.
És még a nevem,
Az sem enyém.
E pár kis rongy,
Ez sem sajátom.
Amim csak van,
Úgy kaptam én.
Úgy kaptam én.
Úgy kaptam - Borzasztó, hogy mibe keveredtem! - én.
-------------------------------------------------
56. percnél: Dr. Monori az autójában dalol:
Rohanni jó, hogyha valaki vár!
Szívem motorja robogva jár.
Rohanni pompás,
Várnám valahol őt!
Mindjárt meglátom,
És ez a fő!
Ezzel párhuzamosan Cecília a stoppos fiúhoz a parkban:
Ha meg nem csókolsz,
Akkor bizony szamár vagy!
Mint óvodai ócska ház a babáknak.
És várhatnánk, míg ki nem nő a szakállad.
Mivelhogy azt a fiút kicserélném,
Hogyha nincsen sikerélmény.
Stoppos fiú:
Fenyegetni kár ezzel egy barátot,
Hisz megcsókollak máris téged, ha várod!
Cecília:
Már sikerült is a lényegre találnod!
Egyszerű ez a dolog, ugye te is belátod!
ismét Dr. Monori:
Egy édes lány vár rád,
És a boldogság már feléd ragyog.
A fontos az, hogy végre itt vagyok!
Cecília:
Minek erről oly sokat beszélni?
Ilyen az élet, mindenki érti.
Dr. Monori:
Minek erről még tovább beszélni?
Egyszerű volt, egyszerű lesz.
Stoppos fiú:
A szerelemről nem kell sokat beszélni,
A szerelemnél többet ér a tett!
-----------------------------
Történet:
Dobos Cecília megszökik az árvaházból, miután beleszeret abba a férfiba, aki egyik nap ott készített riportfilmet.
Cecília útban a szerelméhez egy kirakat mellett halad el és úgy gondolja, feldobja a ruhatárát.
Mivel azonban nincs pénze, az éppen ruhákat próbáló nők utcai holmiját gyűjti össze és veszi fel.
A meglopott nők a rendőrségre sietnek, ahol már szintén ott tartózkodik a szerkesztő, hogy bejelentse, a szökött lány nála járt.
Mindeközben Cecíliát egy doktor elüti, de komolyabban nem sérül meg. Ennek ellenére elviszi a saját lakására, hogy megfigyelés alatt tartsa.
Ott C. azt hazudja, hogy férjezett és nem akar hazamenni hozzá, mert megcsalta. A doktor titokban - a táskában talált személyigazolvány alapján (Pápainéé a táska) felhívja a vélt férjet. (Pápai Tibort).
Az elmegy a lakásra, színt vall, hogy valóban megcsalta a feleségét, de ott nem találkozik a nővel.
C. bevallja, hogy kicsoda valójában és a doktor visszafuvarozza az árvaházba. Menet közben felszednek egy stoppos fiút, akibe C. szerelmes lesz. Ezúttal azonban viszonzásra is lelnek érzelmei.
színes, magyar zenés film 1973
hossz: 65 perc
Zeneszerző: Deák Tamás
Rendezte: Mamcserov Frigyes
Szereplők:
Kútvölgyi Erzsébet (Cecília)
Tomanek Nándor (Monori professzor)
Almási Éva (Éva a feleség)
Lőte Attila (Tibor a férj)
Komlós Juci (Anyós)
Gobbi Hilda (A professzor mamája)
Ráday Imre (Dénes doktor)
Kertész Péter (Gyomai újságíró)
Benkóczy Zoltán (Áruház igazgató)
Gosztonyi János (Winter doktor)
Schubert Éva (Mártonné)
Garics János (Százados)
Szakácsi Sándor (Autóstoppos fiú)
A tv játék megtekinthető itt:
https://www.youtube.com/watch?v=MFs0qmVjSNo&t=623s
