2016. augusztus 3., szerda

CSAK EGY TELEFON (1970)


Főcímzene: 

Lánykórus:

Reggel korán ébredünk, s felkelünk egy perc alatt.
Csendül vidám énekünk, úgy, hogy tácba kezd a Nap.
Dalolunk és nevetünk egész napon át.
Boldog a mi életünk, a miénk a világ.

Minek örül a csikó?
Ha a réten vígan futhat.
Minek kell a káposzta?
Tapsifüles kicsi nyúlnak.
Minek örül a diák?
Ha dícséri a tanár,
És, ha mezőgazdasági technikumba jár.

Szék, szék, fejőszék, tejet fejni az a szép.
Csiri, csuri, csurog már, tele vele a sajtár.

Rajz János: 

Ha a tejet szereted, csuda nagy a szerencséd.
Fejjed meg a tehenet, ad majd neked tejecskét.
De, ha nem ad tejecskét, búsuljon a ló!
Fejjed akkor a kecskét, az ő teje is jó!

Szék, szék, fejőszék, tejet fejni az a szép.
Csiri, csuri, csurog már, tele vele a sajtár.
  
Lánykórus:

Hegedül a kis patak, kecskebéka trombitál.
Nyuszi veri a dobot és a bokor a gitár.
Tánra perdül a mező, áll a ..bál.
A csónakban az evező is vele muzsikál.

Szék, szék, fejőszék, tejet fejni az a szép.
Csiri, csuri, csurog már, tele vele a sajtár.
----------------------------------------------------

 Kb. 7. perc: 

Ruttkai Éva- Ágostonné

Neked szépülök, elbódítsalak.
Arra készülök, hogy meghódítsalak.
Olyan szép leszek, hogy szavad elakad.
Csak ámulsz, csak bámulsz, micsoda nő!Jajj

Némi fájdalom, az sajnos, vele jár.
Na, de vállalom, mert szívem tele már.
Jön a pillanat, hogy szemed is eláll.
Úgy ámulsz, és bámulsz, micsoda nő! Hűűűűűű!
Oh, Te férfi, nem is sejted, hogyan gyúrnak, jaj,minden sejtem.
És a nő itt mennyit mennyit szenved, amíg szép lesz,
S végre kész lesz.
Mégis érdemes a szenvedés, a kín.
Testem átevez, majd szenvedésein.
Egy az érdekes, hogy látva bájaim,
Csak ámul, csak bámul, micsoda nő! ÓÓÓÓ!
Csak ámul, csak bámul, micsoda nő!Óóóó!

-------------------------------------------------------------------------------


Kb. 14. perc:

Ruttkai Éva:

Csak egy telefon, csak a kagylót felveszem,
S mindent, szépen megbeszélek.
Csak egy telefon, mégis mért remeg kezem?
Nem is értem, mitől félek?
Hisz a telefon oly nagyszerű varázslat.
Ott, ahol a végén engem úgyse látnak.
Azt mondhatom, amit akarok.
Akinek mondom magam, az vagyok.
Csak egy telefon. Igen, ezt a gyerekért!
Most az egyszer meg kell tenni!
Milyen anya vagyok én, aki nem mer vagány lenni?
Csak egy telefon, csak egy telefon, csak egy telefon.

----------------------------------------------------------------------------

Kb.20. perc:

Gábor Miklós: Dr. Forgács György

Ilyen vagy te,te,te, te.
Csak megjelensz, és mindet felkavarsz.
És csodálkozol, nyuszi szemmel nézel.

Ruttkai Éva:

Ilyen vagy, te,te,te,te.
A szenvedélyes hang és zordon arc.
S én nem is értem, mért haragszol rám?
Te mennydörögsz, s a nyugalomnak vége.
Azonnal romba döntöd, mint egy hurrikán.

Gábor Miklós:

Ilyen vagy te,te,te,te.
Csak állandóan mindent megkavarsz.
Ne nézz ily ártatlanul, mosolyogva rám.

Ruttkai Éva:

Úgy ér a támadásod, hogy azt hiszem,
Most rámszakadt az ég.
Lám, most szememre hányod,
Amihez te nyújtottál segítséget, épp.

Gábor Miklós:

Hát ez már túl sok, fel sem érem ésszel.
Azt, hogy valaki mindent kicsavar.

Ruttkai Éva:

Te mindig vádolsz, gyilkos szemmel nézel.
Én pedig nem értem, hogy mért e zűrzavar.

Gábor Miklós:

Ilyen vagy te,te,te,te.
De sajnos engem mégis felkavarsz.
Ne nézz ily ártatlanul, mosolyogva rám.

-----------------------------------------------------
Kb. 23. perc:

Venczel Vera: Ágoston Kati

Én hinni, jaj, hinni szeretném,
Hogy szép a világ, csudajó!
És az, amit mondanak,tényleg úgy van,
Nemcsak a sóder a szó.
Hogy egyforma mindegyik pólya,
És mindegy, ki, hol születik.
Én nem hiszek el soha,soha,soha mást,
Az én szívem erre tanít.
Lalalalalalala.

-----------------------------------------------------
Kb. 24. perc:

Férfikórus:

Kékújhelyi főutca, hej,de girbe, de gurba.
Megcsinálni lesz már kerek,
Meg ne botoljon a miniszteri gyerek.
Csendesen, csak csendesen,
Meg ne tudja senki sem.

-----------------------------------------------------
Kb. 30. perc:

Paudits Béla: Katona Gábor

Furcsa, furcsa, olyan különösen feldobott a kedvem, Veled.
Furcsa, furcs, soha nem éreztem eddig életemben ilyet.
Sohase volt így még, olyan az arcod, mint az ég.

Ég???

Paudits Béla:

Ég.

Mikor a napsugártól felolvad a jég.

Venczel Vera:

Furcsa, furcsa, mitől érzem magam ilyen másképp, Veled.
Furcsa, furcsa, minden olyan, mintha évek óta járnék Veled.
Valahogyan úgy hatsz rám, ahogyan eddig senki tán.
Teveled olyan, mintha nem is lennénk fiú és lány.

Paudits Béla:

Fiú és lány???

És mégis annyira jó, ha visszanevetsz rám.

Együtt:

Az ember megy, megy, megy,
És az se fontos merre jár.
Érzése egy, egy, egy,
Ez az a perc, mit régen vár.

Paudits Béla:

Valami gyönyörűt érzek, nagy erőt érzek,
Vízen és tűzön áttörök érted.
Legyőzök minden akadáááááályt!

Venczel Vera:

Furcsa, furcsa, olyan különösen feldobott a kedvem, Veled.
Furcsa, furcs, soha nem éreztem eddig életemben ilyet.

Paudits Béla:

Valahogyan úgy hatsz rám, ahogyan eddig senki tán.
Teveled olyan, mintha nem is lennénk fiú és lány.

Együtt:

Fiú és lány???
És mégis annyira jó, ha visszanevetsz rám.
--------------------------------------------------------------------------

Kb. 32. perc:

Férfikórus:

Hallotta már?
Titok, titok.
Hallota már?
Titok, titok.
Nem tudhat róla senki sem,
Nem is tud róla senki sem.
A jó szerencse rám köszön,
Hát ragadjuk jól üstökön.
Beszélni róla nem szabad,
Mert elszalad egy perc alatt.
Csitt,csitt, csitt, csitt, csitt,
Mennyi jó lesz itt.

----------------------------------------

 Kb. 35. perc:

Drahota Andrea: Dr. Imre Valéria

Az értelmezés fontos ügy, mert nem mindegy, hogy úgy, vagy így.
Vagy amúgy nézünk dolgokat, a nézőszögek fontosak.
A felszínt látni túl kevés, a csiszolt elme, mélyre néz.
Mert jobb ki tud, mint az ki hisz, a látszat gyakran félrevisz.

Tomanek Nándor: Rohonyi:

Nagyszerű és ésszerű, egyszerű és célszerű.
A felszínt látni túl kevés, a csiszolt elme, mélyre néz.

Drahota Andrea:

Nézzük tehát konkrétabban, valóban van-e hiba abban,
Amit itt a kérdőlapban felelt ez a lány.
Nos az első kérdés, íme, az, hogy mi a kedvenc színe?
Lássuk milyen választ írt be, azt, hogy szivárvány.
Lám, a színek összessége, lángok fénye, égbolt kékje,
Csillogó fehérsége, tiszta költemény.

Tomanek Nándor:

Ó, persze így a kérdés máris másképp fest.
Úgy, ahogy Ön láttat, mindjárt másképp hat.
Bölcsessége szinte megráz, szinte elképeszt!
Tiszta tőle minden, mint a Nap!

Drahota Andrea:

Nézzük tovább, mi a helyzet?
Az a válasz mért nem tetszett, 
Hogy a Kati legkedvesebb itala a sör?
Remek válasz, én azt modnom,
Rámutat, hogy néha otthon,
Nem akad fenn egy két kortyon a családi kör.
Mért ne inna néha Kata?
Pláne, hogyha éppen maga, 
Az a kedves keresztmama, kínálja meg őt.

Tomanek Nándor:

Persze így a kérdés már máris másképp fest.
Úgy, ahogy Ön láttat, mindjárt másképp hat.
Bölcsessége megráz, szinte elképeszt!
Tiszta tőle minden, mint a Nap!

------------------------------------------------------

 Kb. 43. perc:

Venczel Vera és a leánykórus:

Lalalalala....
És az, amit mondanak tényleg úgy van,
Nem csupa sóder a szó.
Hogy egyforma mindegyik pólya,
És mindegy, ki, hol születik.
Én nem hiszek el soha,soha,soha mást,
Az én szívem erre tanít.

Ez másképp nem lehet érzem, 
Biztosan érzem én.
Ha száll szép földön és égen, 
Mind, mind, mind, ez az enyém.

Én hinni, jaj, hinni szeretném,
Hogy rosszat a jó megelőz.
És az életben úgy, mint a tündérmese végén,
Mindig a jó, aki győz.

Lalalalal....

-----------------------------------------------------------

 Kb. 45. perc:

Női kórus:

Szeptemberben kezdődik az ősz.
A falevél már hullik teljes gőzzel.
Az iskola már újra kaput nyit.
.....................................................


Férfi kórus:

Mert jóravaló szülő azt már tudja,
Hogy fogyni kell és társadalmi munka.
Mert kitűnő a szülőnevelés.
Így mindig kitörő a lelkesedés.

Együtt:

Az iskoláért mindent!
Vele egyet akarunk,
Ha kell, falat kaparunk.
És a padlót mossuk, magunk.

Az iskolárt, minent!
Zárba kulcsot reszelünk.
Minden hálót leszedünk,
Hol a sok pók sandán lapul.

És tisztára mossuk az ablakok sorát.
Mert ki csináljon rendet, ha mi nem?
Itt a kedves szülő sutba vághat minden diplomát.
........................................................................

Az iskoláért mindent!
Ha kell, falat meszelünk.
Ha kell, villanyt szerelünk.
Van, ki ajtót, deszkát gyalul.

Az iskoláért mindent!
Minden munkát szeretünk.
Talán ettől gyerekünk,
Majd egy fokkal jobban tanul.
-------------------------------------------------------------------------

Kb. 52. perc:

Drahota Andrea:

Én nem is tudom, hogy lehet,
Így gyötörni egy gyermeket.
Hogy útját állja annyi gát,
Ha tanulna szegény tovább!
Az aktarágás szelleme,
Száz csapdát állít ellene!
Míg végül szegény gyermeket
Új útra irányítja el,
Mely néki semmiképp sem kell.
S hol járni, nem szeret.
A mi iskolánk kapuját nem őrzik alabárdosok.
S nem sáncolunk fel száz okot,
Ki miért nem lépheti át!
Mi szívet, s kaput tágra tárunk,
Diákok gyertek, gyertek!
Itt minálunk, egyforma minden gyerek.
--------------------------------------------------------------

Kb. 1 óra 5 perc:

Ruttkai Éva és Gábor Miklós:

Már azt hittem, hogy régen elfelejtette,
Hogy már a régi érzés nem is él.
És képét mélyen, régen eltemette.
Ami elmúlt, az már vissza sose tér.
Mégis visszatér, és szebb a réginél.

A hamuban a parázs újra éled.
És egyszerre csak kedved szertelen.
Lángra gyúlt a tűz a hamu alól.
Régi láz dala szól.

--------------------------------------------------------

Teljes film megtekinthető itt:





A film tartalma, szereplők:

http://www.port.hu/csak_egy_telefon/pls/w/films.film_page?i_film_id=46133







7 KÉRDÉS A SZERELEMRŐL (1969)


Főcímzene:
Zalatnay Sarolta



Ha a kérdés a szerelem,
És én mindet megfelelem,
Csak egyre, csak egyre, csak egyre nincsen válasz.
Nem tudom, hogy mit szeretek rajta,
Milyen bolond ötlet indított felé?
Azt sem tudom, hogy kerültem bajba?
Hogy mért zuhantam éppen őbelé?
Mivel fogott meg, tán a két szemével?
Kígyóbűvölő tekintetével.
Nem tudom, hogy mért szeretlek téged?
De ha tudnám, talán nem is szeretnélek...
Ilyen az élet, ilyen az élet.

Hét kérdés a szerelemről,
Hét válasz az életemből.
Egyre, csak egyre, csak egyre nincsen válasz.
Nem tudom, hogy mit szeretek rajta,
Milyen bolond ötlet indított felé.
Azt sem tudom, hogy kerültem bajba?
Hogy mért zuhantam éppen őbelé?
Mivel fogott meg, tán a két szemével?
Kígyóbűvölő tekintetével.
Nem tudom, hogy mért szeretlek téged?
De ha tudnám, talán nem is szeretnélek...
Ilyen az élet, ilyen az élet.


Tartalom, szereplők:

http://www.port.hu/7_kerdes_a_szerelemrol/pls/w/films.film_page?i_film_id=28303

teljes film megtekinthető itt:

https://videa.hu/videok/film-animacio/7-kerdes-a-szerelemrol-1969-magyar-vigjatek-KsW0UkDFLTpCNxEW